Az Azerbajdzsáni Köztársaság kikiáltásának és független parlamentjének 100. évfordulójára emlékeztek a Hazai Könyvtárban

Vilayet Guliyev, Azerbajdzsán magyarországi nagykövete az évforduló alkalmából írt könyvének bemutatójára került sor 2018. december 7-én a Hazai könyvtárban. A kötet a párizsi békekonferencia (1919-1923) azeri delegációjának munkáját, politikai célkitűzéseit és azt a göröngyös utat mutatja be, amely végül sikerrel végződött: az Azerbajdzsáni Köztársaságot 1918. május 28-án elismerték a nagyhatalmak és elkezdődhetett az ország felépítése. Mint Hóvári János nagykövet köszöntő beszédében említette, ez az időszak egyben az azeri diplomácia születésének időpontja is.

Még abban az évben, december 7-én került sor a független parlament első ülésére. Vilayet Guliyev nagykövet arról számolt be, hogy az országgyűlés több száz törvényt fogadott el, többek között a női egyenjogúságot és választójogot.

A rövidéle (19 hónap) függetlenségnek a bolsevik megszállás (1920 április) vetett véget.  Az azeri népnek 1991-ig kellett várnia, hogy újra demokratikus államrendben, függetlenül tudjon élni.

Ahmet Akif Oktay, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete beszédében aláhúzta a 1918-as év fontosságát Azerbajdzsán történelmében. Országaik töretlen együttműködését pedig Heydar Aliyev, azeri elnök szavainak idézésével nyomatékosította: „Egy nemzet, két ország”.

Vilayet Guliyev nagykövet kiemelte: szimbolikus jelentősége van annak, hogy erre a bemutatóra a Hazai könyvtárban kerülhetett sor, hisz Hazai György, akadémikus, turkológus professzor a török világ meghatározó alakja volt.

Köprü – Híd cikk: Hazai György „Ellenszélben – Szélárnyékban” memoár

Köprü – Híd cikk: Hazai György „Ellenszélben – Szélárnyékban” memoár

Hazai György „Ellenszélben – Szélárnyékban” memoár

A dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó és a Vámbéry Polgári Társulás gondozásában jelent meg ez év márciusában a 2016-ban elhunyt Hazai György turkológus professzor emlékirata „Ellenszélben – szélárnyékban” címmel. A professzor úr lakásában működő Hazai György Orientalisztikai Alapítvány és Könyvtár, melyet leányai alapítottak és gondoznak, adott helyszínt 2018. május 16-án a kötet bemutatására.

Hazai György emlékiratait 2008-ban kezdte írni, amelyben Cecília lánya volt segítségére, aki a halála után a szöveg gondozója lett. Hazai Györgyöt a Vámbéry Polgári Társuláshoz és annak alapítójához, barátjához, Hodossy Gyulához szoros szálak fűzték így természetes volt, hogy a kötetet a legnagyobb figyelemmel kisérve, elegáns prezentációban adják az olvasók kezébe.

A kötetet méltató Fodor Pál professzor, az MTA Bölcsészettudomány Központjának főigazgatója elmondta, hogy a memoár hozzásegít ahhoz, hogy egy olyan tudományterület elmúlt több, mint félévszázados története megismerhetővé váljon, amely a magyar önazonosság-tudat alakításában mindig is nagy szerepet töltött be.  Hazai György a nemzetközi turkológiai életnek több évtizeden át meghatározó személyisége volt: közvetítő volt egyes turkológiai iskolák és a vasfüggöny által elválasztott tudóskörök, valamint a szerencsétlen történelmi múlt okán egymással szemben álló akadémiai csoportok között. A tanítvány, munkatárs és barát Fodor Pál beszédjét azzal zárta, hogy a kötet minden mondatából érződik, hogy azt Hazai professzor szívvel írta és útmutatásnak szánta a 21. század turkológusainak.

Hazai Cecília utószavában a kötetet azoknak a magyar és a nemzetközi turkológia története iránt érdeklődőknek ajánlja, akik ezen a témán túl betekintést nyerhetnek a 20. század második felének nehéz korszakaiba, amelyekben nem volt könnyű magyar tudósként a tudománynak élni és embernek maradni. Miként édesapját idézi: „Talpon kell maradni az erős ellenszélben és meg kell találni a nyugodt szélárnyékot is.”

(A kötet a Magyar Napló Könyvesboltjában – Budapest, VIII. József körút 70. – megvásárolható.)

A RÓMAI JOG ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM

A RÓMAI JOG ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM

Studies on Legal Relations between the Ottoman Empire, the Republic of Turkey and Hungary, Cyprus and Macedonia. Selected Essays in Hungarian, English, German and Turkish / Török–magyar jogászkapcsolatok címmel jelent meg a berlini Klaus Schwarz Verlagnál Hamza Gábor akadémikus, egyetemi tanár legújabb könyve. A tanulmánykötet bemutatójára 2017. november 7-én a Hazai György Könyvtárban került sor.

Hamza Gábor, az ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének akadémikus egyetemi tanára legújabb kötetében olyan tanulmányokat gyűjtött egybe, amelyek a különböző kodifikációs eljárások és azok határokon túlmutató hatásának megértéséhez segítenek hozzá, valamint bemutatják, hogyan hatott a (római) polgári jog és a nyugat-európai jogi fejlődés az Oszmán Birodalom és az ahhoz közeli, például a ciprusi és a macedóniai területek törvényhozására.

Az Oszmán Birodalom korszerűsítése hosszú utat tett meg – fogalmazott a könyvbemutatón Hóvári Jánosfőigazgató, volt ankarai nagykövet. – Az európai és a nyugati gondolkodású, modern Törökország egyik legfontosabb alapító atyja, Mustafa Kemal Atatürk fejezte be a török jogrendszer reformját és teljes mértékben helyettesítette az iszlám törvényt az európai-római jogi alapú rendszerekkel.

A berlini Klaus Schwarz Verlag kiadónál megjelent könyvben a szerző bemutatja Schwarz Bertalan András kivételes életművét is, aki a török–magyar jogi kapcsolatok kiemelkedő szakértője volt.

A könyvbemutatóra a 2016-ban elhunyt turkológus professzor emlékére létrehozott Hazai György Könyvtárban került sor, ahol a régi nagy orientalista nemzedék kiemelkedő képviselőjének egy életen át tartó kutatásai eredményeképpen összegyűlt, tízezernél is több kötetből álló tudományos gyűjteményét jelenleg az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete hallgatóinak, valamint a Török Tanszék diákjainak közreműködésével katalogizálják.

A rendezvényen megjelent Vékás Lajos professor emeritus, az MTA alelnöke, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, Sakir Fakili, a Török Köztársaság, illetve Vilayat Guliyev, az Azerbajdzsáni Köztársaság budapesti nagykövete, Selda Cimen, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság magyarországi kepviselője, valamint Gerd Winkelhane, a berlini könyvkiadó igazgatója.

Forrás: ELTE ÁJK

Fotó: Mehmet Yılmaz

65 éves a szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem turkológiai tanszéke

65 éves a szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem turkológiai tanszéke

Szófia, 2017. november 10.

„A turkológia ma – kihívások és pespektívák” címmel tudományos konferenciát tartottak az 
Ohridi Szent Kelemen Egyetemen, melynek keretében megünnepelték a turkológiai tanszék
fennállásának 65. évfordulóját. Hazai György professzor 1956-57 között ezen az egyetemen
kezdte turkológiai pályafutását mint vendég oktató. A konferencia ünnepélyes megnyitóján
Hazai Cecilia ismertette a budapesti Hazai György könyvtár készülő on-line katalógusát.

 

Valery Stojanov, Hazai György tanítványa a mester hamarosan napvilágot látó emlékirataiból felolvasta a bulgáriai évekről szóló fejezetet.

 

 

 

HAMZA GÁBOR LEGÚJABB KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA

HAMZA GÁBOR LEGÚJABB KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA

2017. november 7-én a budapesti Hazai György Könyvtárban került sor Hamza Gábor akadémikus, a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék egyetemi tanára legújabb könyvének bemutatására, amely „Studies on Legal Relations between the Ottoman Empire, the Republic of Turkey and Hungary. Selected Essays in Hungarian, English, German and Turkish / Török–magyar jogászkapcsolatok” címmel jelent meg a berlini Klaus Schwarz Verlag gondozásában.

A kötetet dr. Hóvári János főigazgató, Magyarország korábbi ankarai nagykövete mutatta be. A rendezvényt személyes jelenlétükkel megtisztelték Vékás Lajos professor emeritus, az MTA alelnöke, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, Sakir Fakili úr, a Török Köztársaság, ill. Vilayat Guliyev úr, az Azerbajdzsáni Köztársaság budapesti nagykövete, Selda Cimen úrnő, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság magyarországi kepviselője, valamint Gerd Winkelhane, a berlini könyvkiadó igazgatója.

A jelentős tudományos eseményről fényképekkel ellátott tudósítás érhető el itt.