Az Azerbajdzsáni Köztársaság kikiáltásának és független parlamentjének 100. évfordulójára emlékeztek a Hazai Könyvtárban

Vilayet Guliyev, Azerbajdzsán magyarországi nagykövete az évforduló alkalmából írt könyvének bemutatójára került sor 2018. december 7-én a Hazai könyvtárban. A kötet a párizsi békekonferencia (1919-1923) azeri delegációjának munkáját, politikai célkitűzéseit és azt a göröngyös utat mutatja be, amely végül sikerrel végződött: az Azerbajdzsáni Köztársaságot 1918. május 28-án elismerték a nagyhatalmak és elkezdődhetett az ország felépítése. Mint Hóvári János nagykövet köszöntő beszédében említette, ez az időszak egyben az azeri diplomácia születésének időpontja is.

Még abban az évben, december 7-én került sor a független parlament első ülésére. Vilayet Guliyev nagykövet arról számolt be, hogy az országgyűlés több száz törvényt fogadott el, többek között a női egyenjogúságot és választójogot.

A rövidéle (19 hónap) függetlenségnek a bolsevik megszállás (1920 április) vetett véget.  Az azeri népnek 1991-ig kellett várnia, hogy újra demokratikus államrendben, függetlenül tudjon élni.

Ahmet Akif Oktay, a Török Köztársaság magyarországi nagykövete beszédében aláhúzta a 1918-as év fontosságát Azerbajdzsán történelmében. Országaik töretlen együttműködését pedig Heydar Aliyev, azeri elnök szavainak idézésével nyomatékosította: „Egy nemzet, két ország”.

Vilayet Guliyev nagykövet kiemelte: szimbolikus jelentősége van annak, hogy erre a bemutatóra a Hazai könyvtárban kerülhetett sor, hisz Hazai György, akadémikus, turkológus professzor a török világ meghatározó alakja volt.

Köprü – Híd cikk: Hazai György „Ellenszélben – Szélárnyékban” memoár

Köprü – Híd cikk: Hazai György „Ellenszélben – Szélárnyékban” memoár

Hazai György „Ellenszélben – Szélárnyékban” memoár

A dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadó és a Vámbéry Polgári Társulás gondozásában jelent meg ez év márciusában a 2016-ban elhunyt Hazai György turkológus professzor emlékirata „Ellenszélben – szélárnyékban” címmel. A professzor úr lakásában működő Hazai György Orientalisztikai Alapítvány és Könyvtár, melyet leányai alapítottak és gondoznak, adott helyszínt 2018. május 16-án a kötet bemutatására.

Hazai György emlékiratait 2008-ban kezdte írni, amelyben Cecília lánya volt segítségére, aki a halála után a szöveg gondozója lett. Hazai Györgyöt a Vámbéry Polgári Társuláshoz és annak alapítójához, barátjához, Hodossy Gyulához szoros szálak fűzték így természetes volt, hogy a kötetet a legnagyobb figyelemmel kisérve, elegáns prezentációban adják az olvasók kezébe.

A kötetet méltató Fodor Pál professzor, az MTA Bölcsészettudomány Központjának főigazgatója elmondta, hogy a memoár hozzásegít ahhoz, hogy egy olyan tudományterület elmúlt több, mint félévszázados története megismerhetővé váljon, amely a magyar önazonosság-tudat alakításában mindig is nagy szerepet töltött be.  Hazai György a nemzetközi turkológiai életnek több évtizeden át meghatározó személyisége volt: közvetítő volt egyes turkológiai iskolák és a vasfüggöny által elválasztott tudóskörök, valamint a szerencsétlen történelmi múlt okán egymással szemben álló akadémiai csoportok között. A tanítvány, munkatárs és barát Fodor Pál beszédjét azzal zárta, hogy a kötet minden mondatából érződik, hogy azt Hazai professzor szívvel írta és útmutatásnak szánta a 21. század turkológusainak.

Hazai Cecília utószavában a kötetet azoknak a magyar és a nemzetközi turkológia története iránt érdeklődőknek ajánlja, akik ezen a témán túl betekintést nyerhetnek a 20. század második felének nehéz korszakaiba, amelyekben nem volt könnyű magyar tudósként a tudománynak élni és embernek maradni. Miként édesapját idézi: „Talpon kell maradni az erős ellenszélben és meg kell találni a nyugodt szélárnyékot is.”

(A kötet a Magyar Napló Könyvesboltjában – Budapest, VIII. József körút 70. – megvásárolható.)