„Szereti a tenger kékéjét, és bár Magyarországon nincs tenger, Şakir Fakılı megtalálta magának a Balatont, amelyet többször meglátogatott” – folytatta dr. Hóvári János. Elmondta: több olyan magyarországi várost is meglátogatott – így Egert is – már a művész, ahol fellelhetők ottomán emlékművek, relikviák a 16–17.századból.
Az egri minaretről készült képet 2015-ben festette a nagykövet, akit baráti szálak fűzték Hazai Györgyhöz. A képről elmondta: Egert, melynek különleges helye van a szívében, az egyik legjobb helynek tartja Magyarországon.
Şakir Fakılı magyarországi tartózkodása során számos helyen megfordult. Megihlette őt a magyar táj varázsa, a Balaton atmoszférája. Jelképszerű tömörséggel adja vissza egy-egy táj, épület hangulatát. Az alkotó a hangsúlyt nem is annyira az épületekre, a műemlékekre, mint inkább a táj egészére helyezi. Ilyenformán a látvány festői megfogalmazása érzelmi-művészi dokumentummá lényegül. Kifinomult szellemi intelligenciával, egyfajta vizuális renddel, egyszerűen, érthetően dolgozik. Mert a tiszta szív és a rendet kereső értelem mindig egyszerű. Időkön, korokon, határokon átívelő.
Şakir Fakılı nem végzett festészeti tanulmányokat. Felelősségteljes politikai hivatása mellett, kikapcsolódásként nyúl az ecsethez, a tollhoz. Kedvét leli abban, hogy rögzítse a látottakat önmaga és mások örömére.
Nemrég egy kiállítást is rendezett a szentendrei MANK Galériában Egy nagykövet szemével…címmel. A tárlaton akkor 38 alkotást mutattak be, főleg akvarelleket, de néhány olajfestmény, valamint szén- és tollrajz is megtekinthető volt Şakir Fakılı munkái között. Az alkotások vegyes tematikájúak voltak, a portrék mellett nagy számban jelen voltak nevesebb törökországi és magyarországi helyszíneket, épületeket – mint Ayvalik városát, Ankarát vagy Esztergomot, Tatát, Tihanyt és a Parlamentet is – ábrázoló munkák is.
Ismerőseiről, barátairól készített portréi merész képkivágások. Megőrzik az arc, a személy egyedi jellegzetességét, karakterek és típusok tekintenek ránk, ismeretlenül is ismerős arcok, de az egyéni jelleg mellett egyfajta összetartozást is sejtünk.
Tájképein a natura lüktetését az egymásba folyatott amorf foltok jelzik, miközben a helyszín – a tobzódó színek ellenére – mérhetetlen békességet sugall. Az alkotások távlatokat nyitnak. Izgalmas, ahogy egymásra rakja, egymásba oltja a színeket, miközben tudjuk, hogy az akvarell esetében korrigálásra nincs lehetőség.
A Hazai-könyvtár
Igazi ritkaságok találhatók abban a májusban megnyílt gyűjteményben, amelyet Hazai György lányai az örökségül kapott könyvekből hoztak létre. „Hét évtizedre visszamenőleg sorakozik fel például a Varlik török szépirodalmi és művészeti hetilap minden lapszáma, de további ritka szakmai könyvek, folyóiratok is vannak a gyűjteményben az 1950-es évektől kezdve, és igazán értékessé teszi a könyvtárat az is, hogy a szovjet turkológia szinte összes kiadványa megtalálható itt” – mondta el Hazai Kinga, a professzor lánya a megnyitón. Hangsúlyozta: a könyvtár rendezése magánkezdeményezésből indult.
„Édesapánk a turkológiának szentelte életét, melynek során a világ egyik legjelentősebb magánkönyvtárát építette fel” – ezt már Hazai Kinga és Hazai Cecília, a professzor két lánya írta az átadó napján megrendezett tudományos konferenciára készült kiadványban.
Hazai György egy életen át tartó kutatásának eredménye az a tizenötezernél is több kötetből álló tudományos gyűjtemény, amelyet azért állítottak helyre és nyitottak meg a nagyközönség előtt, hogy a turkológusok új nemzedéke folytathassa a mester életművét.
A könyvtár működési kereteinek biztosítására alapítványt hoztak létre, amelynek kuratóriumi elnöke Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a kuratórium további tagjai pedig Barbara Kellner-Heineke, a Freie Universität Berlin professzora és dr. Hóvári János.
A kötetek katalogizálásának mintegy kétharmada befejeződött május óta. A világ minden pontjáról várják az érdeklődőket a könyvtárba, melynek méretét és anyagát bármelyik tanszéki gyűjtemény megirigyelné. „Kisebb körben kutatóműhelyeket, workshopokat is tartunk majd a könyvtárban, ahol a vendégszobának köszönhetően egy-egy kutató akár huzamosabb ideig is dolgozhat” – mondta el Hazai Cecília.
A gyűjtemény néhány darabját, a 19. század első feléből származó köteteket vitrinben helyezték el, de találtak például 17. századi munkákat is. Néhány könyvet restauráltatnak, az állomány nagy része azonban remek állapotban van. A könyvtárban ma már külön teremben találhatóak meg a szépirodalmi könyvek, a szakirodalmi kötetek – történelmi, irodalomtudományi, nyelvészeti munkák, konferenciakötetek, bibliográfiák, forráskiadványok – és a folyóiratok, a szótárak. A kutatók munkáját az is segíti majd, hogy a katalógus törökül is elérhető lesz, és természetesen online is jelen van, így a világ bármely pontjáról böngészhető.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
(Forrás: http://www.kultura.hu/torok-festmeny-hazai)
Legutóbbi hozzászólások