A RÓMAI JOG ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM

A RÓMAI JOG ÉS AZ OSZMÁN BIRODALOM

Studies on Legal Relations between the Ottoman Empire, the Republic of Turkey and Hungary, Cyprus and Macedonia. Selected Essays in Hungarian, English, German and Turkish / Török–magyar jogászkapcsolatok címmel jelent meg a berlini Klaus Schwarz Verlagnál Hamza Gábor akadémikus, egyetemi tanár legújabb könyve. A tanulmánykötet bemutatójára 2017. november 7-én a Hazai György Könyvtárban került sor.

Hamza Gábor, az ELTE ÁJK Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszékének akadémikus egyetemi tanára legújabb kötetében olyan tanulmányokat gyűjtött egybe, amelyek a különböző kodifikációs eljárások és azok határokon túlmutató hatásának megértéséhez segítenek hozzá, valamint bemutatják, hogyan hatott a (római) polgári jog és a nyugat-európai jogi fejlődés az Oszmán Birodalom és az ahhoz közeli, például a ciprusi és a macedóniai területek törvényhozására.

Az Oszmán Birodalom korszerűsítése hosszú utat tett meg – fogalmazott a könyvbemutatón Hóvári Jánosfőigazgató, volt ankarai nagykövet. – Az európai és a nyugati gondolkodású, modern Törökország egyik legfontosabb alapító atyja, Mustafa Kemal Atatürk fejezte be a török jogrendszer reformját és teljes mértékben helyettesítette az iszlám törvényt az európai-római jogi alapú rendszerekkel.

A berlini Klaus Schwarz Verlag kiadónál megjelent könyvben a szerző bemutatja Schwarz Bertalan András kivételes életművét is, aki a török–magyar jogi kapcsolatok kiemelkedő szakértője volt.

A könyvbemutatóra a 2016-ban elhunyt turkológus professzor emlékére létrehozott Hazai György Könyvtárban került sor, ahol a régi nagy orientalista nemzedék kiemelkedő képviselőjének egy életen át tartó kutatásai eredményeképpen összegyűlt, tízezernél is több kötetből álló tudományos gyűjteményét jelenleg az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézete hallgatóinak, valamint a Török Tanszék diákjainak közreműködésével katalogizálják.

A rendezvényen megjelent Vékás Lajos professor emeritus, az MTA alelnöke, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, Sakir Fakili, a Török Köztársaság, illetve Vilayat Guliyev, az Azerbajdzsáni Köztársaság budapesti nagykövete, Selda Cimen, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság magyarországi kepviselője, valamint Gerd Winkelhane, a berlini könyvkiadó igazgatója.

Forrás: ELTE ÁJK

Fotó: Mehmet Yılmaz

65 éves a szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem turkológiai tanszéke

65 éves a szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetem turkológiai tanszéke

Szófia, 2017. november 10.

„A turkológia ma – kihívások és pespektívák” címmel tudományos konferenciát tartottak az 
Ohridi Szent Kelemen Egyetemen, melynek keretében megünnepelték a turkológiai tanszék
fennállásának 65. évfordulóját. Hazai György professzor 1956-57 között ezen az egyetemen
kezdte turkológiai pályafutását mint vendég oktató. A konferencia ünnepélyes megnyitóján
Hazai Cecilia ismertette a budapesti Hazai György könyvtár készülő on-line katalógusát.

 

Valery Stojanov, Hazai György tanítványa a mester hamarosan napvilágot látó emlékirataiból felolvasta a bulgáriai évekről szóló fejezetet.

 

 

 

HAMZA GÁBOR LEGÚJABB KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA

HAMZA GÁBOR LEGÚJABB KÖNYVÉNEK BEMUTATÓJA

2017. november 7-én a budapesti Hazai György Könyvtárban került sor Hamza Gábor akadémikus, a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék egyetemi tanára legújabb könyvének bemutatására, amely „Studies on Legal Relations between the Ottoman Empire, the Republic of Turkey and Hungary. Selected Essays in Hungarian, English, German and Turkish / Török–magyar jogászkapcsolatok” címmel jelent meg a berlini Klaus Schwarz Verlag gondozásában.

A kötetet dr. Hóvári János főigazgató, Magyarország korábbi ankarai nagykövete mutatta be. A rendezvényt személyes jelenlétükkel megtisztelték Vékás Lajos professor emeritus, az MTA alelnöke, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, Sakir Fakili úr, a Török Köztársaság, ill. Vilayat Guliyev úr, az Azerbajdzsáni Köztársaság budapesti nagykövete, Selda Cimen úrnő, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság magyarországi kepviselője, valamint Gerd Winkelhane, a berlini könyvkiadó igazgatója.

A jelentős tudományos eseményről fényképekkel ellátott tudósítás érhető el itt.

Intézetünk közreműködésével megnyitott Hazai György könyvtára

Intézetünk közreműködésével megnyitott Hazai György könyvtára

Prof. dr. Hazai György akadémikus, a jeles orientalista, turkológus könyvtárának rendezéséről Dr. Hazai Kingával 2016. december 1-jén állapodott meg  dr. habil. Kiszl Péter és Barátné dr. Hajdu Ágnes, az Intézetünkben rendezett nyilvános projektindító tájékoztatón.
Fél év telt el azóta, s május 25-én ünnepélyes keretek között, a lakásának otthont adó épületen elhelyezett emléktábla avatásával megnyílt a gyűjtemény, amely örökösei szándékai szerint biztosítja, hogy a kutatni vágyók munkáiban tovább éljen Hazai György öröksége. „Édesapánk a turkológiának szentelte életét, melynek során a világ egyik legjelentősebb magánkönyvtárát építette fel” – írta Hazai Kinga és Hazai Cecília, az átadót kísérő tudományos konferenciára készült kiadványban. Hogy a könyvtár megnyithasson, alapítványt hoztak létre, amelynek elnöke Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója volt.
A gyűjtemény rendezése és katalogizálása azonban nem valósulhatott volna meg az ELTE hallgatói nélkül. Németh Katalin, intézetünk adjunktusa koordinálja a könyvtár és török szakos hallgatók munkáját, akiknek együttes szakmai tudása nélkülözhetetlen a gyűjtemény köteteinek feldolgozásában. Első lépésként 291 doboznyi anyagot válogatták át, ha egy kiadványból több példányra is bukkantak, azokat az edinburgh-i St. Andrews Egyetemnek és az Azerbajdzsáni Akadémia Központi Könyvtárának ajándékozták. A gyűjtemény néhány darabját vitrinben helyezték el, találtak 17. századi munkákat is, néhány könyvet restauráltatnak. A könyvtárban ma már külön teremben találhatók a szépirodalmi könyvek, a szakirodalmi kötetek és a folyóiratok, a szótárak. Eddig 2700 kötet feldolgozása történt meg, a kutatók munkáját pedig az is segíti majd, hogy az Intézetünk útmutatásával kiválaszott és  telepített Huntéka könyvtári rendszer törökül is elérhető lesz. A könyvek katalogizálása jelenleg is zajlik, de már most 15 ezresre becsülik az állományt.

Az ünnepélyes megnyitó és emléktábla avatás előtt Vékás Lajos, az MTA társadalomtudományi alelnöke méltatta Hazai György örökségét. Az eseményen jelen volt többek között Ahment Cevat Acar, a Török Tudományos Akadémia elnöke, valamint Isa Habibbeyli, az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia alelnöke.

Könyvtár a turkológia szolgálatában

Könyvtár a turkológia szolgálatában

A lakásának otthont adó épület falán avattak emléktáblát a tavaly elhunyt Hazai György nyelvész, turkológus professzor emlékére május 25-én. Egyúttal megnyitották könyveiből azt a gyűjteményt, amelyet magánkezdeményezésre hoztak létre a professzor lányai, akik a szerte a világból érkező kutatni vágyóknak kínálják fel a köteteket. A könyvek katalogizálása jelenleg is zajlik, de már most 15 ezresre becsülik az állományt.

Igazi ritkaságok találhatók abban a gyűjteményben, amelyet Hazai György lányai az örökségül hátrahagyott könyveiből hoztak létre. „Hét évtizedre visszamenőleg sorakozik fel például a Varliktörök szépirodalmi és művészeti hetilap minden lapszáma, de további ritka szakmai könyvek, folyóiratok is vannak a gyűjteményben az 1950-es évektől kezdve, és igazán értékessé teszi a könyvtárat az is, hogy a szovjet turkológia összes kiadványa megtalálható itt” – mondta el Hazai Kinga, a professzor lánya. Hangsúlyozta: a könyvtár rendezése magánkezdeményezésből indult.

„Édesapánk a turkológiának szentelte életét, melynek során a világ egyik legjelentősebb magánkönyvtárát építette fel” – ezt már Hazai Kinga és Hazai Cecília, a professzor két lánya írta az átadó napján megrendezett tudományos konferenciára készült kiadványban. A találkozót az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen tartották, amelynek alapító rektora volt a professzor.

Egy életen át tartó kutatás eredménye az a tízezernél is több kötetből álló tudományos gyűjtemény, amelyet azért állítottak helyre és nyitottak meg a nagyközönség előtt, hogy a turkológusok új nemzedéke folytathassa a mester életművét.

Az alapítvány tagjai az emléktábla-avatáson

Hogy a könyvtár megnyithasson, alapítványt hoztak létre, amelynek kuratóriumi elnöke Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója, a kuratórium további tagjai pedig Barbara Kellner-Heineke, a Freie Universität Berlin professzora és dr. Hóvári János nagykövet, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója.

Jelenleg 15 ezresre becsülik a könyvtárat, amelyben a szépirodalmi kötetek katalogizálása már befejeződött, mintegy 1640 tételben. A világ minden pontjáról várják az érdeklődőket a könyvtárba, melynek méretét és anyagát bármelyik tanszéki gyűjtemény megirigyelné. „Kisebb körben kutatóműhelyeket, workshopokat is tartunk majd a könyvtárban, ahol a vendégszobának köszönhetően egy-egy kutató akár huzamosabb ideig is dolgozhat” – mondta el Hazai Cecília.

A gyűjtemény néhány darabját, a 19. század első feléből származó köteteketvitrinben helyezték el, de találtak például 17. századi munkákat is. Néhány könyvet restauráltatnak,az állomány nagy része azonban remek állapotban van.

A gyűjtemény rendezése és katalogizálása nem valósulhatott volna meg, ha az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) diákjai nem segítenek. Hazai György ugyanis mindig közel állt a fiatalokhoz, egész pályája során diákokkal vette körbe magát, és most is egyetemisták katalogizálják a gyűjteményt. „A könyvtárszakosoknál a nyelvismeret, a török szakosoknál a könyvtárismeret hiánya jelent problémát, itt viszont mindkettőre szükség van, így januárban a két szak diákjaival közösen kezdtük meg a kötetek feldolgozását” – mesélte Németh Katalin, az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, a projekt vezetője. Első lépésként 291 doboznyi anyagot válogatták át, mely munka során egy-egy kiadványból több példányra is bukkantak, így a hasonló köteteket elajándékozták. Azt már Hazai Kinga árulta el, hogy ezeket az edinburgh-i St. Andrews Egyetemnek és az Azerbajdzsáni Akadémia Központi Könyvtárának ajándékozták, hiszen mindkét intézményhez szorosan kötődött édesapja.

A könyvtárban ma már külön teremben találhatók meg a szépirodalmi könyvek, a szakirodalmi kötetek – történelmi, irodalomtudományi, nyelvészeti munkák, konferenciakötetek, bibliográfiák, forráskiadványok – és a folyóiratok, a szótárak. Eddig 2700 kötet feldolgozása történt meg, a kutatók munkáját pedig az is segíti majd, hogy a katalógus törökül is elérhető lesz.

Történelmi, irodalomtudományi kötetek, bibliográfiák, nyelv

tudományi, irodalmi és történeti forráskiadások is megtalálhatók a könyvtárban.

Meglepő volt, hogy találtak például karacsáj-balkár vagy éppen csuvas – mindkettő igen kicsi török nép – nyelvű könyvet is.

Az emléktábla avatása előtt Vékás Lajos, az MTA társadalomtudományi alelnöke a magyar tudományos élet egyik igen sikeres ágazatának nevezte a turkológiát, amelynek hagyománya százéves múltra tekint vissza. A sikert olyan nevek fémjelzik, mint Vámbéry Ármin, Ligeti Lajos, Németh Gyula és nem utolsó sorban Hazai György. „A Hazai-gyűjtemény a magyar turkológia fényes jövőjének záloga” – tette hozzá.

A megemlékezésen jelen volt többek között Ahment Cevat Acar, a Török Tudományos Akadémia elnöke, valamint Isa Habibbeyli, az Azerbajdzsáni Tudományos Akadémia alelnöke.

Forrás: http://www.kultura.hu/konyvtar-turkologia

Szerző: Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond